hiszen mikor háború dúlt mindenfelé (1700-1800-as évek) az itteni parasztok meg mit sem sejtve csücsültek a mocsaruk közepén. senkivel nem kommunikálva, elzártan élték mindennapjaikat. az új divathullámok (pl.: polgári táncok) is csak nagyon nehezen jutottak el hozzájuk. egyedüli kapcsolatuk a "világgal" a katonáskodásból hazatérő férfiak voltak /nagyon sok énekük szól a besorozásról, és a katonák hazatéréséről/. így valósulhatott meg, hogy ez a terület lett magyarország legarchaikusabb vidéke.
táncaik egyszerűek, tiszták, szinte puritánok. lent hangsúly /a zene első negyedére térdhajlítás......../. nincsenek hatalmas láb emelések, láb dobások, csapásolások, karalatti forgatások, stb. általában negyedes (tá) és nyolcados (ti) ritmusú mozgások váltják egymást
kanásztánc
itt már előfordul tizenhatodos (ri) ritmusú mozgás is.
a tánc legjellegzetesebb mozgásai a következők:
- földhöz közeli, mély mozgások
- felfelé törörő, nagyobb ugró mozgások
- kisebb ugró, szökellő mozgások
- lépő mozgások
- csapásoló, tapsoló mozgások
eszközhasználat
a pásztorok eszközzel a kezükben táncoltak. az eszközhasználat sokféle lehet:
- kézben tartva; a bot, vagy fokos végét fogva
- fej felett lengetik
- egy kézzel pörgetik, vagy mindkét kézzel egyszerre
- vállra vetik
- fent-lent két kézzel fogják a hátuk mögött
- lábuk alatt átveszik egyik kézből a másikba
- lábuk közé veszik (mint a falovat)
- letámasztják egyenesen a földre, és körbe táncolják
- előre letámasztják ferdén, és átugrálják a botot, vagy a fokost, és úgy táncolnak
- ha két vagy több férfi táncol egyszerre, akkor összeütögetik a botokat/fokosokat, vagy dobólják egymásnak - földön keresztbe letett bot fölött
táncolhatnak egyedül, illetve párban
......
